Cégvezetőként többé-kevésbé ki tudod számolni, hogy ha felveszel egy salesest, akkor mennyi plusz bevételre számíthatsz. A marketing „befektetések” esetén nem ennyire tiszta a kép. A marketing ROI kalkulációja nem olyan egyértelmű, hisz míg a sales rövidtávon teremt értéket, addig a marketing gyakran csak hosszabb távon fejti ki a hatását. Ha pl. a márkázás (név, arculat, struktúra, értéküzenet, vízió stb.) nincs jól átgondolva az elején, lehet, hogy csak a következő években szembesülsz azzal, hogy valami gátolja a növekedést; lásd nem működik a márkanév egy új célpiacon.
Nehéz fejest ugrani a kiszámíthatatlanba, ezért a „trial & error” módszert alkalmazod. Tesztelgetsz irányokat anélkül, hogy látnád, melyik tevékenység, mihez, hogyan tehetne hozzá. Belefogsz ilyen-olyan együttműködésekbe SMART célok megfogalmazása nélkül, így nem is tudod helyén kezelni a próbálkozások eredményét…
Minden céltalan próbálgatás = költség. Egy szakember által veled közösen kialakított, az üzleti célokat támogató terv, mely tartalmazza a visszamérési pontokat = befektetés.
Full stack marketinges kerestetik
Ezt a kifejezést egy szoftverfejlesztő cég használta álláshirdetésében. Olyan marketingest kerestek, aki nem csupán az online, de az offline marketingfeladatokat is el tudja látni.
Valóban! Ha termékkörödet kizárólag online értékesíted, viszonylag egyszerű a képlet…
Marketingparadoxon I. – A tudatosítás dilemmája
Előfordult már, hogy épp rá akartál keresni valamire, amikor a közösségi oldaladon egy érdekes cikkre akadtál a témában?
Ha jó időben, jó helyen talál meg egy tartalom, ami hasznos, leköt vagy szórakoztat, akkor nem is tudatosul benned, hogy egy átgondolt marketing-akcióterv része volt.
Marketing, mint tudomány?
Egy mérnök megszokta, hogy ha megalkot valamit, az működik. Vagy nem. De ha ez utóbbi, akkor a probléma azonosítható, így előbb-utóbb lesz is rá megoldás. Ehhez képest a marketing egy megfoghatatlan terület…